Vajon, ha minden nap elmondom úgy háromszor, mennyire várom a tavaszt, akkor mire van nagyobb esélyem: a.) hamarabb tavasz lesz, mint egyébként lenne b.) agyára megyek a körülöttem levőknek. A napi 3 egyébként ahhoz képest igen magas szám, hogy még a szokásos D vitaminhiány okozta hisztéria nem is jelentkezett. Szóval a hasonló a hasonlót vonzza alapon küldöm én a rezgéseket, de a tavasz egy istennek nem akar jönni. Megítélésem szerint még sok időm van, így vagy nyaralni megyek valami meleg helyre mondjuk úgy a következő 2 hónapban, vagy egyszerűen örökre elköltözöm innen a télikabátmentes csába.
Az elmélet szerint gondolataink irányítják életünk valóságát, vagyis a gondolatoknak teremtő erejük van. Szóval holnaptól a napi 3x-i értelmetlen skandálás helyett próbálok majd a tél okozta jó dolgokra koncentrálni, aminek az első lépése, hogy összeszedek néhány ilyen állítólagosan jó dolgot...
Érzékelő-intuitív személyiségtípusnak ismerem magam, ami számomra annyit tesz, hogy a mában élek és kizárólag a megérzéseim alapján cselekszem. Lehet az a napi program, a megfőzendő étel, hobbiválasztás, önfejlesztés, lottószámok vagy életem legnagyobb döntése. Képes vagyok ráérezni a helyzetekben rejlő lehetőségekre. „Az intuíció sohasem közvetlenül a valóságot tükrözi, hanem aktívan, éles elméjűen és képzelet gazdagon értelmet rendel hozzá azáltal, hogy olyasmiket magyaráz bele a helyzetbe, amik azonnal nem nyilvánvalóak a tisztán objektív megfigyelő számára.” (Daniels 1998) Szóval értelmezem a tényeket, bizonyos részeket kiragadok és megérzéseket kreálok arról, hogy mit tárnak fel az adatok, aztán jelentéseket tulajdonítok, melyek csak számomra evidensek. Ha még egyszer elolvasod és próbálod értelmezni, akkor kissé abnormálisnak tűnhet, de tényleg ezt csinálom.
Ha Mucira koncentrálok erősen, akkor mielőtt felhívnám, csörög telefonon. Ha valakire gondolok, akit régen láttam, gyakran előfordul, hogy összefutunk az utcán. Ha valamilyen megvalósítandó tervem, ötletem van, rövid időn belül jel érkezik valamilyen támogatás (erkölcsi, anyagi, egyéb pl. újságcikk) formájában. Emiatt nehéz meglepni is bármivel, mert még azelőtt bevonzom, hogy megkapnám. És a szerencse, igen a szerencse, akinek a lánya személyesen én vagyok. Szerintem az intuíciós gondolatok abszolút összefüggenek a vonzás törvényével és a Sors gondolatkörével. Meg is magyarázom, miért: Számomra nyilvánvaló, egy jó kommunikációs képességekkel, gyors agyi működéssel, jó kis logikai és érvelési érzékkel megáldott ember, könnyűszerrel kapcsolatot talál két egymástól teljesen eltérő gondolat, elmélet között is, hiszen minden szükséges tulajdonság a rendelkezésére áll ahhoz, hogy képes legyen manipulálni önmagát. De jó kis mondat volt ez. A lényeg, hogy egy ilyen ember bármit megmagyaráz és összekapcsol, főként az igazát a valósággal. Még ha nem is rendelkezem minden említett tulajdonsággal magas fokon, úgy vélem, nálam ez működik. Mindent meg tudok magyarázni, hahaha. Komolyra fordítva: Működik, mert elhiszem. Szerintem ennyi lenne. A kiegyensúlyozottságra, a harmóniára szükségem van az életem minden területén, így meg is szerzem. Szeretek azért borogatni, felégetni vagy csak oda-oda csapni, lerántani, kirántani, megkavarni, de ezt én szeretem tenni, másnak erre jogosultságot igen ritka esetben, egy-egy gyengébb pillanatomban adok. Úgy gondolom, évek óta nagyobb kisiklások nélkül élem az életem, a depresszió tökéletesen elkerül. Paprikás és hirtelen sűrűbben vagyok, filmen is gyakorta sírok, de minden oly gyorsan elillan. Pillanatnyi, nem állandó.
2016 szuper év lesz, érzem. Idén még orientáltabb vagyok a jövőmre, mint tavaly. Még csak január 7-e van, de eddig kizárólag szuper klassz dolgok történtek, kivétel a hóesés, ami sajnos nem a tavasz érkezésének jele.
Fogadalmaim közé tenném egyik gyengeségem fejlesztését, helyzeteket feketének vagy fehérnek látok, sarkos és szélsőséges vagyok. (Igen, még mindig!) Bízom benne, hogy az évek múlása segítségemre siet majd a csiszolásban. Fogadom még azt is, hogy ez évtől kezdve nincs hagyományos szilveszterezés, már ami az alkoholfogyasztást és bulizást, no meg az általam úgy utált kötelező köröket illeti. Igények felismeréséhez, majd azok kielégítéséhez szükség van egy bizonyos élettapasztalatra és szelekciós képességre. A következő gondolatra célzok: „igenis megteszem ezt vagy azt, mert nekem így jó”. Azaz, minden bűntudat vagy kényszer/hiányérzet nélkül lehetek bárhol és bárkivel szarospetárdadurrogás megarohadttüzijáték és konfettimentesen és ehetek lencsét virslivel az év akár összes napján, ha épp úgy tartja kedvem. Asszem aludni fogok valahol egy erdő közepén tűzropogás mellett.
Amin viszont továbbra sem szeretnék változtatni az a föld közeliségem, a gyakorlatiasságom, a szorgalmam, érzékenységem és az igaz emberek iránti őszinte szeretetem és érdeklődésem. Ugyanúgy haszonelvűen gondolkodnék, ahogy azt még az egyetemen megtanult angolszász cselekvéselmélet kimondta: a gyönyör maximalizálása és a fájdalom minimalizálása. Bonyolítva: Racionális mérlegelése a cselekvéseim szubjektív hasznosságának, nyáh. Jó gondolat, megmaradt. Szóval ki akarom aknázni az egyéni és közösségi hasznomat és minél kevesebbet szeretnék szenvedni. Döbbenet.
2016 azért is fontos év számomra, mert idén 30 éves leszek. Sok mindent el kellene döntenem, mint például, hogy elmegyek-e októberben a The Cure-ra vagy itthon maradok/szerencsét próbálok másutt, mikor csinálom meg a jogsit, veszélyeztetve a város lakosságának testi épségét és mikor veszek egy aprócska autót, olyan cukit, amibe a Tokásnak úgy kell bepréselni magát, viszont Máskával könnyen suhannánk el a világvégére is.
Szerintem a hit a lényeg, és én hiszek, elsősorban magamban, a megérzéseimben, hiszek a kapcsolataimban, hiszek a terveimben és álmaimban, hiszek a Majom Évében. Hogy a fenébe ne hinnék? 30 éves leszek vagy mi a szöszöm. Szóval: a.) el kell kezdenem takarékoskodni a nyugdíjas éveimre, nem ehetek csokit gumicukorral és minimalizált testmozgással, a zenei ízlésem már nem lesz up to date és so cool a mai fiatalság szemszögéből, szeretnem kell a károsnak mondott hajfestést, nem hordhatok szakadt gatyát ja és anti-aging? Ide vele! vagy b.) leszarok mindent és úszok továbbra is a magam gerjesztette árral. Mivel a gumicukorról nem mondhatok le, így marad az utóbbi életelmélet. Intuíció – vonzás – sors – hit – szerencse, bármilyen sorrendben. Ez az én ötösöm 16-ra is, azaz földön, s égen két lábbal, két szárnnyal.
