Mikor azt mondom, nincs időm blogolni, leginkább arra gondolok, elmélkedéseimet kutatómunka előzi meg annak érdekében, hogy a papírra vetett gondolatok megállják a helyüket a köz valóságában. Bizonyos témakörökben nem elég a saját tapasztalat, olvasni szükségeltetik ahhoz, hogy ne állítsak valótlant és a véleményem se legyen elrugaszkodott. Így a támadási felület max ennyi: nem értesz egyet velem.
Persze, mivel egy igen impulzív, gyors gondolkodású, már-már hirtelen ember vagyok, van az a helyzet, mikor a szavak csak úgy folynak ujjaimból előzetes tudás nélkül. Főként akkor, ha baromira fel vagyok paprikázva. Akkor meg izgat bárkit, kinek mi a véleménye?
Ezúttal olvastam és madártanilag néztem kicsit körbe.
Hetekkel ezelőtt exkollégám hívott el egy ígéretes előadásra, ahol nyilván megvilágosodtam mi okozhat még nézetkülönbséget nő és férfi között a tudvalevőn kívül.
Serdülőkorom. Mikor szombat reggelenként még otthon lehetett maradni és nem ledolgozni az amúgy ünnepnappá nyilvánítandót.
Ekkor aludtam. Se.
Pattant a szemem 6-kor és már ugrottam is az ágyból, hogy gyorsan befejezzem a házimat, amire péntek délután nem jutott időm. 10-re nem csak a házim volt készen, de a szobám minden szeglete is portalanul csillogott. Visszagondolva, a szüleim biztos extra stréber kölöknek tarthattak. 31 évet kellett érnem és nálam okosabbat hallgatnom, ahhoz, hogy rájöjjek, nem stréber, kérem én pacsirta vagyok.
Pacsirta 22:00-kor már szeret bárány-takarója alatt könyvet bújni, telefont nyomkodni és legkésőbb fél 11-kor édesdeden horkolni szuszogni. Majd az első rigó szóra pattanni a szőnyegre, kinyújtóztatni pihent kistestét, megtámogatva a reggeli kávé áldásos melózását. Jah persze ébredése pillanatától reggelijéről álmodik...
Csakhogy, akivel együtt élek, szakmáját tekintve sem nappal élős férfiú. Ami Pacsirtának 22 óra, neki hajnal 1, a fél 7, pedig 9. Konzekvencia: beszélgetnünk este és reggel sem különösebben kell. Sokszor gondoltam pedig, az alap nő-férfi egyet nem értés mellett, a temperamentumom plusz a keményfejűsége okoz konfliktust közöttünk, aztán ismételve magam, megvilágosodtam.
Dikk egy bagoly.
Csevegne boldogan, mikor szemhéjam már a fogtisztító pálcika sem tartja, ájulásom másodpercek kérdése. Csevegnék boldogan, szőnyegről hálószobába ugrándozva, mikor ő számomra sértő módon a másik oldalára fordul, majd a takarót fejére húzva jelzi pacsirta kutyájának, feleségének: Csendet Fehérnép!
Aztán rákezdem: Mit csinálsz ma? Mi a programod? Szerinted hideg van kint? Iszunk együtt kávét? Ez a pulcsi jó lehet a gatyával? Mit csináljunk délután? Aztán, mikor nem jön válasz, semmire: Nem is figyelsz rám, soha! Mert túlzó szócska nélkül nincs veszekedés kezdeményezésre lehetőség. Ezt minden nőnek meg kell jegyeznie! Állandóan, rendszeresen, mindig. Ez mind szuper, ha fel akarod idegesíteni a másikat!
Szóval a kérdés: Ha egyszerre fekszünk, hogy a francba nem tudod kipihenni magad?!
Az 1900-as évekre nyúlnak vissza a kutatások, vajon mi okozza az emberek közti ilyen mértékű különbséget. Megállapították, mindez nem választás kérdése, bizony a gének, amit házilag senki nem tud magának nagyítóval nézegetni, tehetnek majdnem mindenről. 54%-ban. A többi meg környezeti hatás.
Kisiskolás korban mindenkit pacsirtának nevelne a zanyja, meg a társadalom, míg az egyetemi évek elérkeztével, végre csavarni lehet egyet a sztorin és a baglyok uralhatják az egész világot! A reggeli filozófia órára én sem mentem be soha… sokáig partiztam a Szotéban.
Tehát, ha a gyereked nem teljesít jól a suliban, figyelmetlen, esélyes, nem fogyatékos, egyszerűen nem bootolt be az agya. 9-kor még aluszikázik és fizikai fájdalmat érez, mert az iskolapadban kell ülnie és figyelnie valamire, amit igazából nem is hall. Vizsgáld meg délután, este, rájöhetsz mi és hogyan mozgatja, aktivizálja őt. Még a testhőmérséklete is magasabb lesz, mint a pacsirta édesanyjának az aktivabb bagoly óráiban. Mondottam ember, küzdj és bízva bízzál: Egyetemen neki áll a zászló. Mégis lesz belőle valami?
Kutatások során azt is megvizsgálták, hogy az évszakoknak van-e köze a reggeli-esti típushoz. Kikövetkeztették, hogy a tavasszal, nyáron születettek inkább baglyosabbak, míg a téliek nagyon nem. Igazából az egész élet, társadalmi időbeosztás a pacsirtáknak kedvezően van beállítva. Reggel 7-8 körül beindul az élet, csak a moziműsor nem. Ki korán kel aranyat lel (az alaszkai aranyláz idején) és nem mellesleg mindent el tud intézni, amit csak akar.
Állítják, a későn fekvők, kelők hajlamosabbak a pesszimizmusra, depresszióra, addikciókra, bulimiára. Mindez a pacsirták alapvető fölényérzetét igazolná, hiszen igaz is, kiegyensúlyozottabbak, egészségesebben élnek, optimisták. Csakhogy a baglyok sokkal intelligensebbek, kreatívabbak és sokkal jobb memóriával rendelkeznek dacára a korai iskolai teljesítményüknek. Tudtátok? Einstein kibukott a gimnáziumból.
A pacsirta és bagoly típusú emberek bizonyos tekintetben tehát eltérő személyiségjegyeket hordoznak: a pacsirtákra jellemzőbb az elemzőképesség, általában bal félteki dominanciát mutatnak, jobbak a beszédben, a racionális-logikus-analitikus gondolkodásban, szívesebben használnak konkrét információkat. Míg a baglyok inkább jobb félteki dominanciát mutatnak, így intuitívak és gazdagabb a fantáziájuk, általában kreatívabbak, gondolkodásuk alkotó jellegű és jobb a vizuális képzeletük. A félteki különbségek persze szélsőségek, mert az emberek 60%-a amolyan keverék típus. De azért felismerhetők a reggeli típusban a hajnalban kelő szántó-vető és a bagolyban az éjszaka alkotó művész ideáltípusai.
Szól a mondás, az éjfél előtti alvás az igazán pihentető, 18 óra után pedig ne egyél, ha karcsú akarsz maradni. Nyugalom, ez mint megtudtuk, óriási tévhit, mellyel azon baglyokat lehet hitegetni, ijesztgetni, akiket társadalmi nyomás alá akarnak helyezni a “nem megfelelő” életmódjuk miatt. A 18 óra mást jelent nekem és őbagolyságának is.
Gondolnánk, a tartós házasság titka, ha bagoly bagollyal, pacsirta pacsirtával hál, ami valóban megszívlelendő. Azonban remélem, mint minden, odafigyeléssel és tudatos rutin kialakításával ez is áthidalható egy bizonyos szintig.
Szakmám szerint éjjeliőr épp nem vagyok, de továbbra is kelek a Nappal és Bagolyhoz mentem feleségül. Elrontottam, ugye? Vagy ez csak annyiról szól, hogy ragacsot teszek a számra reggel (is) és hagyom még aludni kicsit? Elfogadom, hogy nekem hóval, faggyal dacolva nehéz munkába jutni, neki pedig ugyanennyi energia kell eljutni a kávéfőzőig...
Nos? Reggeli hírnök vagy éjszakai vadász?
